Holleanyu

Szerintem a mai gyerekek egyik legnagyobb kihívása a nyelvtanulás. Azt még nem tudják, hogy miért van erre szükség - elég, ha mi tudjuk -, de nagyon jól érzik magukat az órákon. Izgalmas és szokatlan a számukra. Én az a fajta szülő vagyok, aki hisz abban, hogy ha bármivel megismertetjük a gyerekeket, az csak hasznukra válik. Egészen pici korban kezdve a nyelvtanulást, lehetőséget ad a számukra, hogy elsajátítsák az anyanyelvi kiejtést. Rendkívül fogékonyak! Egyáltalán nem okoz nekik gondot a nyelvek elkülönítése, azonnak képesek váltani.

Érdemes tahát megnézni a kínálatot nyelvügyben. Azért írtam az angolt, mert általában ezt tanítják a nyelviskolák, de akad német, esetleg francia oktatás is, bár ezek inkább óvodáskorban kezdődnek. Az angollal már a néhány hónapos lurkót is megismertethetjük. Persze beszélni majd csak 2 éves kora körül fog, de amit elraktározott, az valódi tudás marad. Ezen a téren valóban ki lehet használni azt az agyi képességet, mely úgy 5 éves korukig kíséri őket. Szívják magukba tudást, és raktároznak, egy életre.

Szóval a legismertebb nyelviskola szerintem a Helen Doron. A hölgy saját módszerével oktat a világban tanárokat, akik aztán a gyerekeket ismertetik meg az angol nyelv rejtelmeivel. Jól bevált módszer, 3 hónapos kortól 14 éves korig tanítanak. Otthoni CD hallgatás mellett, heti 1-szer 1 órát találkozik a nebuló a tanárral.  Annak ellenére, hogy nem új a módszer, tapasztalatom alapján, nincs elég tananyag. Ha kellően korán, tehát néhány hónapos bébivel kezdjük el a kurzus, akkor elég hamar eljuthatunk az iskolás szintig, amit még magyarul sem biztos, hogy ért a gyerek, hiszen számára ismeretlen szituációkat próbál megtanítani. Emiatt elképzelhető, hogy évekig ugyanazt tanulja, gyakorolja a gyerkőc, ami nem lenne baj, ha nem unná meg, illetve nem lenne drága a tanfolyam. Mert bizony a Helen Doron iskolában egy hónap 10.000 Ft-ba kerül, és ehhez jön még a tananyag csomag 17.000-ért. Persze, ha sikerül egy kiváló tanárt találjunk, és a gyerek igazán megszereti, akkor elgondolkodhatunk, hogy megéri az áldozatot, de a tény, hogy a GYED, GYES-ből képtelenség kifizetni!

Másik általam ismert nyelviskola, amely hasonló franchise rendszerben működik, a Kid's Club. A rendszer ellenére nem annyira kötöttek a szabályok, és inkább a kéviselő tanárt kötik, mint a gyerekeket. Bárhova megyünk a tanár személye mindig fontos, tehát nézzük meg az ingyenes bemutató órákat, feltétlenül. A Kid's Club egyébként 990 Ft-os óradíjjal működik, és a csomag ára 5000-ből kijön. Ők 2-4 éves gyerekekkel kezdenek, de ugyan úgy 14 éves korig tanulhatnak itt a csemeték.

Léteznek még itthoni nyelviskoláknak is saját programjaik, de a legtöbb a picikkel még nem foglalkozik, vagy nem annyira kiforrott a módszer. Természetesen a költségeken úgy is spórolhatunk, hogy a baráti társaságban vagy a szomszédságban lévő angol szakos tanár néni/bácsi összegyűjti a gyerekeket és tart nekik órákat. Arra azért figyeljünk, hogy ne csak játék és daltanulás legyen a dologból, bár valóban ez is jobb, mint a semmi, de én nem értek egyet azzal, ha úgy énekelgetnek a gyerekek, hogy közben nem igazán tudják miről szól a dal. A másik nehézsége lehet a dolognak, hogy kevésbé köti a tanárt és a szülőket is az egész, tehát, ilyen-olyan indokkokkal könnyebben elmaradnak az órák, és akkor meg mit ér az egész. De valóban olcsón megúszhatjuk, és még fejlődik is a gyerek.

Holleanyu

Ha már kellően sportos a baba, nem árt, ha szellemi téren is foglalkozunk vele. Ennek legjobb módja a "zenei" nevelés. No, nem arra gondolok, hogy kis Mozart-okat képezzünk, bár az sem lehetetlen, de a korai éneklés és zenehallgatás nagyon hasznos, mivel a gyermek egész életére hatással van. Szerintem nem mondok azzal újat, hogy például a matemetikai logikát is kiválóan fejleszti.

Erre bizony sokan rájöttek, így a zenebölcsik és zeneovik megszámlálhatatlan formában léteznek, sokszor kissé elbizonytalanítva a gyanútlan szülőt. Hát, igen, ebben van biznisz... Nekem különösen az 'ölbeli játékok' kifejezés tetszett a legjobban. Amikor először olvastam nem is értettem miről van szó, de aztán rájöttem, mert rettentő okos vagyok. :)

Mostanra szerintem két csoportba lehet sorolni ezeket a foglalkozásokat. Az egyik a Ringató és változatai. Ezen 30 perces eseményen a szülők énekelnek és a babák figyelnek. Egész izgalmas élmény volt számomra, mikor kánonban kellett előadnunk több dalt is. Ezt legutoljára talán középiskolás koromban tettem. A fél óra sok is és kevés is. Mire a gyerekek belejönnének vége. Bár sokan úgy vélik többet nem bírnak koncentrálni a kicsik. Ez részben igaz is, de zenehallgatással kapcsolatban nem ez a tapasztalatom. A másik problémám ezzel a fajta oktatással, hogy a gyerek elég passzív marad, a személyes figyelmet sem kapja meg, esetleg unatkozhat. Az ára a foglakozásoknak 7-900 Ft, ami szerintem sok ezért.

A másik jellemző foglalkozás a mindenféle névvel illetett zenebölcsi, melyben a gyerekek is résztvesznek aktívan. Kapnak a kezükben  csörgő, kopogó "hangszereket", mozgásos játékok közben is énekelnek, és éppen ezért több a konkrétan gyerekeknek szóló dalocska, szemben az előzővel, ahol inkább népdalok kerülnek elő, melyeknek bonyolultabb a hangzásvilága, ezért is éneklik a szülők. Itt a foglalkozások időtartama 45-60 perc. Ennek megfelelően az ár is magasabb, de nem sokkal. 900-1200 Ft. egy alkalom. Ez sem olcsó,de talán több figyelmet kap a gyerek.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha zenei foglalkozást keresünk. A zenebölcsiket 0-3 éves gyerekeknek hírdetik, viszont a 0-3 éves korosztályban akkora különbségek vannak, hogy ebben a formában biztos nem fog működni. Én a saját gyerekemnél tapasztaltam, hogy 2 évesen összekerült a 8-10 hónapos picikkel, akik persze hallgatták az éneket, mert mit tehettek volna, viszont az én lányom mindenki tudtára adta, hogy ő most ezt nem énekli, hanem azt! Abba is hagytuk az egészet. Mindebből következik, hogy jól nézzük meg a korosztályt, amikor kipróbálunk egy foglalkozást. Természetesen figyeljük meg a pedagógust is, nem árt ha van valamilyen zenei előképzettsége (minimum egy hangszeren tudjon játszani, amit a foglakozáson be is mutat a gyerekeknek), és türelme, mert a nagyobb gyerkőcök nem feltétlenül maradnak nyugton, amíg ő énekel.

Még arról nem beszéltem miért fontos, hogy zenei képzést is kapjon a csöppség. Kiváló segítség a beszédfejlődésben. Megkésett beszédfejlődésű gyereknek (lányok 2 év felett, fiúk 2,5 év felett) különösen ajánlom. A dalokkal könnyebben megnyílnak a gyerekek.

Holleanyu

Szóval, ott hagytam abba, hogy egészen izgalmas módozatait találták már ki annak, hogy hogyan mozgassuk meg csemetéinket. Még nem szóltam a babatornáról, melyet legjobb esetben mozgásterapeuta tart. Ez azért fontos, mert ő másképp is látja a gyerekek mozgását, mint mi szülők. Tudja, hogy mit mikor kell(ene) megcsinálnia a picinek. Ezért hasznos, ha el tudjuk vinni őt egy ilyen jellegű foglalkozásra, mivel itt sok fejlesztő eszközzel is találkoznak a kicsik.

Mi talán el sem tudjuk képzelni, de például a pörgés, forgás rettentő fontos. A jó anya, egybő szól, hogy "vigyázz, elszédülsz", pedig erre szüksége van a gyereknek, mégpedig az idegrendszeri fejlődéséhez. Ugyanilyen fontos az ugrálás. Úgy két éves koruk körül tanulnak meg ugrálni, ez otthon leginkább azt jelent, hogy anya és apa ágya az áldozat. Én is sokszor kész vagyok, amikor látom az ugrabugrálást, miközben azon izgulok, hogy le ne essenek, de tudom, hogy valamennyire hagynom kell, mert erre az élményre is szükségük van. Aki teheti, szerezzen be egy trambulint, már 5-6000 Ft-ért lehet egy kisebbet kapni. Imádják a gyerkőcök, és hasznos is.

Visszatérve a torna foglalkozásokra, az áruk változó, ha szerencsénk van, a helyi közösségi házban is szerveznek ilyet, akkor persze olcsóbb. Általában 5-700 Ft. egy alkalom, és 60 percesek a foglalkozások. Szerintem érdemes kipróbálni, megtalálni a jó szakembert. A gyerekek általában élvezik, mert amúgy is szeretnek mozogni, de előfordul, hogy egy-egy gyerkőc nem találja szórakoztatónak, ha mindig megmondják mit kell csinálni, ahelyett, hogy csak futna körbe-körbe. Néhány óra után elválik, hogy hajlandó-e együttműködni, vagy sem. Ha nem, akkor nem kell erőltetni...

Holleanyu

Már jár a csöppségünk és tele van energiával. Szétpakolta a konyhaszekrényt és leszedte a polcról az összes könyvet és DVD-t, a csokikrémes falról már nem is beszélve. Tehát itt az idő, hogy az energiái hasznosítását valahol máshol is megtegye. Erre legalkalmasabbak a babáknak szervezett foglalkozások. Ezek valójában fejlesztő tevékenységek is, tehát az előző témától most sem vagyunk távol.

Kezdjük talán az igen népszerű baba-mama jógával. Aki már kismamaként is jógázott, az valószínűleg kipróbálja a picivel is. Én kismamaként nagyon szerettem, majd mikor megszületett a gyermekem néha aom mantráztam is neki, bár kevés sikerrel... Szóval már ideje korán elkezdtük a babás jógát, de valahogy nem jött be. Ez persze nem jelenti azt, hogy másnak ne tenne jót. Én hiszek a jóga testre és szellemre gyakorolt jó hatásában, de a gyerekkel együtt nekem nem ment. Sokat gondolkoztam, hogy miért, leginkább magamban kerestem a hibát, végül egy valamire rájöttem. Ezek a babás jógaórák másfél órásak. Ennyit a picik egyszerűen nem bírnak ki. Az óra elején a babákkal foglalkozunk, ami jó, de fél óra múlva a gyerkőcök elfáradnak, úgy hogy az óra másik felében nem csináltam mást,  mint szoptattam. No, én ezek után úgy döntöttem abbahagyom, mert egy-egy foglalkozás 1600 Ft-ba került. Ha heti egyszer megyek is, akkor is rengeteg, azóta pedig elképzelhető, hogy drágult. Ezek azok a dolgok, melyeket GYES-ből kigazdálkodni nem lehet. Legyen egy kicsit rövidebb és olcsóbb, szerintem akkor mindenki jól járna.

Vannak persze más, egészen egyedi tornák is, ilyen a számomra is új baba watsu, amiről csak nemrég hallottam. Terápiaként is alkalmazzák. Én eddig csak a felnőtteknek kitalált watsuról tudtam, sajnos még nem tudtam kipróbálni, de ami késik nem múlik... Ugyanilyen izgalmas lehet a baba-mama tánc, amit a kőbányai műv.házban láttam hirdetni. Hát, rajta!

Holleanyu

Mindenki tökéletes szülő akar lenni. Amint kiderül, hogy gyermeket várunk, felvértezzük magunkat a legmodernebb tudással, már keressük a megfelelő programokat gyermekünknek, néhányan talán már azt is tudni vélik, hogy hova jár majd iskolába a csemete.

Nos, én is így éreztem, mikor az első gyermekemet vártam, és születése után szinte adott volt, hogy babaúszásra is megyünk. Aztán mégsem, mert nem hallottam jó tapasztalatokat. Sokan a higiéniát említették, bár szerintem ez lett volna a legkevesebb, ma már odafigyelnek az uszodák és az oktatók, hogy milyen vízbe engedik be a kicsiket. Majd olvastam, hogy azok a gyerekek, akik babaúsztak, nehezen tanulnak meg úszni. De, ami aztán végleg meggyőzött arról, hogy igazam volt, hogy nem vittem a bébit, az az, hogy a mozgás- és idegrendszeri fejlődésére nem lett volna jó hatással. Most sokan talán megvetnek, de beszéltem több szakemberrel, és mind azt állítja, hogy a bébiúszás az nem természetes mozgás, és bár úgy látszik, hogy élvezik a gyerekek, valójában nem tanulnak vele semmit, sőt! Ezek a gyerekek később biztos, hogy fejlesztő pedagógus kezébe kerülnek, mert a mozgásfejlődésükbe bekerült egy nemlétező forma, ami később tanulási problémákhoz vezethet.

Tehát, persze lubickoljanak a picik, ha akarnak, de csak fogjuk a karunkba őket, és ne akarjuk, hogy ússzanak, csak azért, mert az anyaméhben lebegtek nem sokkal ezelőtt. Ha kijöttek, akkor kint vannak, és ehhez az életformához kell alkalmazkodjanak. Majd óvodás korban az úszás valóban jót fog tenni, de az nem ugyanaz.

Holleanyu

Tehát ott tartottunk, hogy a néhány hónapos csöppségnek megtaláltuk a megfelelő szakembert, és úgy tűnik szükség van a terápiára. Amire számíthatunk. A pici egyáltalán nem fogja élvezni, de nem feltétlenül azért, mert fájdalmas, hanem azért, met nem érti mi ez a macera, és miért nem lehet anyával. Erősítsük meg magunkat, és ne szívjuk mellre, hogy a csemeténk ordít és sír. Gondoljunk arra, hogy ez az ő érdeke. Az esetek többségében néhány hónap kezelés elég, általában hetente egyszer fél óra. Az ár úgy 2-3000 Ft. alkalmanként. Nem olcsó, de itt most a gyerek egészségéről van szó. Az állapotfelmérés általában ingyenes, ha az alapítvány központjából kérünk segítséget, esetleg tudnak adni kedvezményt az árból, de őszintén szólva nem hallottam még ilyenről.

A terápia lényege egyébként annyi, hogy erősen masszírozzák a gyerekeket, minden izomcsoportot stimulálva és munkára kényszerítve ezáltal.

Leginkább a mászást szokták előtérbe helyezni, mert az a tapasztalat, hogy azok a gyerekek lesznek könnyebben diszlexiásak, akik nem másztak. Semmi sem törvényszerű, de a megfelelő fejlődésnek vannak szakaszai. Azért, ha nem mászott a gyerek, vagy nem szabályszerűen (!), akkor még ovis korban is van segítség, de erről majd később.

Még egy dologra hívnám fel a figyelmet, amit sokan elkövetnek, hogy bébikompba teszik a még nem járó gyereket, mert úgy vélik, hogy biztonságos. Hát lehet, hogy biztonságos, de nem hasznos. Ezeknek a gyerekeknek a legtöbbje, balett lépésekkel tanul meg járni, mert azt szokta meg, hogy lábujjhegyen kell közlekedni. Ahhoz, hogy rendesen tudjanak járni, szintén Dévény-módszer szükségeltetik. De persze van lehetőség a megelőzésre. Bébikompot ne!

Holleanyu

Egy újabb sorozat, de azt hiszem megéri. Rengeteg szóbeszéd kering a témáról, de sokszor tapasztalom, hogy még az sem világos, hogy mozgás és értelem, az két dolog, de ahhoz, hogy az értelem fejlődjön, mozgásos gyakorlatok is kellenek.

No, de kezdjük az elején. Megszületik a babánk, és megkapja élete első minősítését, alias Apgar-érték, mely mint tudjuk nem feltétlenül valós, inkább a statisztikák javításához módosított értéket mutatja. Azért nem kell aggódni, gyermekünk ettől még tökéletes, legfeljebb, nekünk, anyáknak kell megfigyelni, hogy tényleg minden rendben zajlik-e. Pedig az első néhány hónap nagyon sokat lendítene a helyzeten, ha esetleg mozgási nehézségei vannak a gyereknek, ami egyébként az Apgar-értékből kiderülhetne, de valahogy a kórházkban erre nincs kapacitás, nem tudom miért. Ugyanis, ha akár a terhesség, akár a szülés közben egy pici oxigénhiányos állapot jött létre - és itt nem kell semmi kórosra gondolni, ettől nem lett a gyerkőc fogyatékos -, az a fejlődésére és jellemére igen nagy hatásssal lehet, éppen ezért erre is oda kellene figyelni. Mire gondolok. Talán furcsa, de ha császárral születik a pici, és ez nem tervezett császár volt, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy figyelni kell a babát. (Itt szeretném megjegyezni, hogy az anya császárral kapcsolatos gondolatai a terhesség alatt, tehát, a "jaj, inkább vegyék ki, de ne kelljen szenvedjek" is előre tervezett császárnak számít véleményem szerint, mert ezekben az esetekben, úgy tapasztalom, a gyermek csinál valami "olyat", ami miatt az orvos úgy határoz, hogy jobb a császármetszés és ne kockáztassunk.)

A császár mellett fontos szempont lehet, ha koraszülött a babánk, vagy ha kis súllyal született ikreknek adtunk életet. Látványos a ferde nyak is, vagy a szopási nehézség, ugyanis ehhez is izmok kellenek.

Az első pár hónapban talán annyit meg lehet figyelni, hogy mennyire "hajlékony" a gyerek, és persze 4-5 hónaposan elkezdi-e a részére kijelölt utat, azaz forgás, állás, ülés, és legfőképpen mászás. Alapvetően itt szokott kiderülni, hogy valami gond van, ha csemeténk még 8-9 hónaposan is csak fekszik. Ilyenkor a legfotosabb, ha egy Dévény-módszerrel foglalkozó gyógytornász, teraperuta szakemberhez fordulunk. Ő egyből meg tudja állapítani a problémát. A fent felsoroltak egyébként a gyenge izomzatra utaló jelek, de sok babánál éppen fordítva, vagyis feszes izomzat alakul ki, és emiatt nem tudják koordinálni a mozgásukat.

A terápia, a probléma fokától, és felismerésének idejétől függően néhány hónap vagy év. Ezért tényleg érdemes minél korábban szakemberhez kerülni. Látványos eredményt érhetünk el gyermekünknél, és szerintem ez különösen azért is fontos, mert ahogy az elején említettem, a mozgás a szellemi fejlődéssel is összefügg. Tehát, ha a gyermek szeretne valamit elérni és megnézni, megszagolni, megízleleni, de a mozgási nehézségei miatt, nem képes rá, akkor talán könnyen elveszíthei az érdeklődését, márpedig szerintem a gyerekeknél legfontosabb a kíváncsiság és a kreativitás. Mert ezek a gyerekek is eljutnak azért a járásig, de nem a protokoll szerinti időben. Ortopéd orvostól hallottam, hogy "Miért kell siettetni, nem mindegy, hogy mikor mászik vagy indul el?". Hát szerintem nem, éppen az előbb említettek miatt. De aki nem bízik a módszerben, vagy nem érzi ezt a dolgot fontosnak, ne keseredjen el. Az ő gyereke is fog járni, de úgy 2 éves kora környékén, szemben az 1- 1,5 évvel. Addig pedig cipelheti anyuka a 10 kg-os babát...

Azért tegyem hozzá, a gyerekek kis százalékánál nem válik be a módszer, bár szerintem itt inkább a terapeuta személyében lehet a hiba. Ez is olyan, mint az iskola, itt is inkább tanítót választunk, mint iskolát, tehát keressük meg a mi szakemberünket.

Holleanyu

Mit csinálhat az ember lánya vagy fia a saját gyerekeivel, ha rossz az idő. Lehet mozi, bábszínház (bár ide sokszor jóelőre meg kell venni a jegyet) vagy, ami mindig kéznél van, a játszóház.

Igen. A kor kisgyermeke ugrálni és csúszkálni akar, de nemcsak nyáron a játszótéren, hanem télen is. Voltaképpen nem rossz találmány ez az egész, a baj inkább csak ott van, hogy a játszótérrel szemben itt fizetni kell az ugrabugrálásért.

Lássuk tehát a kínálatot. Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a jásztóházakat. A legismertebbek a Kalandpark és a Kölyökpark. A neveken kívül talán még a fal színeiben lehet különbséget találni, de másban nem igazán. Mindenhol ugrálóvárak és emeletnyi labiritus várja a bátor csemetéket. A Kölyökparkban megkérhetjük az ott dolgozó néniket is, hogy segítsenek az eltévedt lurkóknak, a Kalandparkban ellenben nem tapasztaltam túl sok segítőkészséget. (Ha a szülő ide merte hozni a gyereket,az az ő baja...) Ha több kisebb gyerekünk van, el ne merjünk indulni egyedül, kivéve, ha teljesen meg tudunk bízni a lurkókban. Nekem személyes rossz tapasztalatom, hogy a labirintus úgy van kiépítve, hogy még a gyerek is alig fér át a lukon, nemhogy a szülő, így tehát segíteni sem tudtam a kicsinek, még szerencse, hogy a nagyobbik felnyomta valahogy, így legalább egyszer lecsúszott a csúzdán. Tudom van kialakított játszórész kisebbeknek, dehát könyörgöm, nem azért megyünk oda, hogy ugyanazokkal a játékokkal játszon a gyerek, mint otthon, hanem azért, hogy csúszhasson, mászhasson.

Alapvetően minden gyerek jól érzi magát ezeken a helyeken, de az árak nagyon komoly korlátot jelentenek. Egy óránál kevesebbet nem szabad tervezni, és ha két gyerekkel megyünk, akkor ez az óra általában 2500-3000 Ft. Szerintem ez irreális. A legviccesebb talán az, hogy 1 év felett már fizetni kell. Ezt még külföldön sem tapasztaltam. Nemrég Szlovéniában jártunk, és betévedtünk egy ottani, új jásztóházba. Csak napijegy volt, azaz, az egyszeri befizetéssel korlátlan ideig lehettünk ott, ja, és a kicsinek egyáltalán nem kellett fizetni.

Nem tudom! Nálunk olyan sok lenne a gyerek, hogy csak így tudják keretek közé szorítani, hogy mindenki tudjon játszani? Szerintem ezzel inkább azt érik el, hogy kisebb lesz a forgalom, mert a szülők nem tudják megfizetni. Talán érdemes lenne újra gondolni a tulajdonosoknak... Szóval az árak miatt csak 3 pirospont.

Holleanyu

Vacakul vagyok. Sajog mindenem és a fejem is rettenetesen fáj. Csak fekszem a sötét szobában csukva a szemem, de aludni nem tudok. Azt hiszem lázam van, és ez a szűnni nem akaró köhögés! Nem is tudom, utoljára mikor éreztem így. Az elmúlt években vagy terhes voltam, vagy szoptattam, ahogy jelenleg is. Az energiám valószínűleg a nullára redukálódott. Képtelen vagyok bármit csinálni, és még gyógyszert sem vehetek be. Szenvedek és el vagyok keseredve. Mindenhol azt hallom és olvasom, hogy szoptassak, szoptassak, szoptassak, ameddig csak a gyereknek jó. De mi van velem?! Még a gyerekeknek szánt szerekre is rá van írva, hogy szoptatáskor ne, de a fokhagyma úgy érzem már kevés, már annyit ettem, hogy nem maradt a levesbe. Utálom a reklámokat is, mintha nem lennének kisgyermekes családok, minden gyógyszert olyan családokkal reklámoznak, ahol már majdnem felnőtt a gyerek!

(Egy tavalyi írásom, ami akár most is készülhetett volna. Ugyan az idén nem vagyunk ennyire betegek, de úgy vélem intő példa lehetünk minden szoptatós anyának. Vigyázzon mindenki magára!)

Holleanyu

Nem gondoltam, hogy erről is írok, mert szerintem a szaklapok épp eleget írnak a témáról, néha talán túl sokat is, ami ugyanolyan zavaró... De egy természetgyógyászattal foglalkozó lapban rátaláltam a "tejfokozó" golyócskák receptjére, ami  egyrészt igencsak ritkán jelenik meg, másrészt rájöttem, hogy ezzel kapcsolatban is eladnak nekünk sokmindent.

Tehát a recept:

Kesu golyó

Hozzávalók: 250 gr. búza őrölve, 150 gr. árpa őrölve, 100 gr. zab őrölve, 100 gr. kesudió, 150 gr. vaj, 150 gr. barnacukor

A gabonaőrlemény keveréket és a durvára vágott kesudiót, pár percig szárazon pirítjuk. Hozzáadjuk a vajat és a cukrot. A formázáshoz még szükség szerint 1-2 evőkanál vizet adunk hozzá. A még langyos massszából 2,5-3 cm. átmérőjű golyókat készítünk. Napi adagja 2-3 golyó szükség és ízlés szerint. (Bio info magazin)

Szóval aki kipróbálja és bejön, szóljon. Kíváncsi vagyok. Részemről úgy tapasztaltam, a tej akkor "fokozódik", ha szopik a gyerek. Ennyi. Persze én is kipróbáltam teákat, amit lehet kapni, de ez inkább az én megnyugtatásomra szolgált, különösebben nem vettem észre jelentősebb hatást. Kivéve, amikor véletlenül Roobios teát ittam. Mindegy milyen ízesítésű, ha sikerül hozzájutni, szerintem érdemes kipróbálni, de hogy miért lett több tejem, fogalmam sincs, a csöppség viszont jól járt.

Én egyébként az évekig szoptató anyákhoz tartozom. Bizony mondom, 1 év után, már rettentően kimerítő és fájdalmas tud lenni. Szerintem mondjuk ki ezt is, mert a szotatással foglalkozó újságok és szakértők, erről sosem beszélnek. Vagyis mit tegyünk, ha a lelekiismeretünk szerint szoptatnánk, de a fájdalmat és a semmitmondó félórákat nehezen viseljük. Legyünk hát őszinték! Mindennek van előnye és hátránya is. A témának ez a része szerintem nincs kibeszélve, úgyhogy én is folytatom...

Holleanyu

Nem hagyhatom ki a Disney on Ice értékelését. Aki látta, szerintem remekül szórakozott, kiváló volt a szervezés is. Talán nem minden mese volt egyértelmű a gyerekeknek, de a történeteket az is megismerhette, aki még nem hallott róluk. Profi munka, a külhoni jégtáncosok, kiválóan gesztikuláltak és tátogtak a magyar dalokra. Ami némimileg levon az értékéből, hogy a drága jegy mellett, a boltjukban (azaz brand shop) a lehető legdrágább plüssfigurákat és giccses játékokat lehetett kapni a szülők nagy örömére. (Én sem úsztam meg...) Ezért az értékelés 4 pont.

Más. Jártam Kecskeméten és teszteltem a Malom plázát. A parkolót nem könnyű megközelíteni, de az áruházon belül már kitűnően lehet babakocsival közlekedni. A 3. emeleten vannak az éttermek, gyerekszék is akad, az árak átlagosak, de van van 100 Ft-os kávé, és még jó is. Egy emelettel feljebb találjuk a játszóházat, itt elvannak a gyerkőcök, amíg mi vásárolunk. Az ára azért hasonló, mint a budapesti, 550 Ft/félóra és az első félórát előre ki kell fizetni.

Nagyon szimpatikus, hogy a liftben egy női hang minden emeleten elmondja, hogy hol vagyunk, és ott milyen üzletek vannak, ezt a fővárosban is feltalálhatná valaki. No, és a kedvenc témám! Remek pelenkázó helyiséget találunk, WC-vel. A közös mosdó is rendben van, tehát úgy vélem megérdemlik az 5 pontot. Csak így tovább...

Ja, és még egy dolog. Az IKEÁ-ban is kipróbáltam a játszóházat, valahogy eddig nem volt rá szükség. Hát... Először is, nagyon betartják, hogy 3 év alattit nem lehet betenni. Ezért a fiam végig bőgte a vásárlást, mert a tesója bemehetett, és nem ehhez van hozzászokva (lásd. Kika). Nagyon jó, hogy számot adnak, mert nehogy más gyerekét vigyem el. De a játszóház szerintem elég "lapos", vagyis nem sok élvezetet találnak a gyerekek, a nénik pedig annyira komorak és látszik rajtuk, hogy elegük van, hogy nem is szívesen adom be máskor a kölköket. Az IKEÁ-nak 2 fekete pont.

Holleanyu

Boldog új évet mindenkinek!

Ilyenkor szokás némi visszatekintést adni az elmúlt évről, talán sokan összegeztek is, de én azt mondom, nézzünk mindig előre. Szerintem ez kisgyerekes családokban nem is folyhat másként. Egyik teendő jön a másik után. Talán a fogadalmak inkább ide kívánkoznak. Én is sokszor elhatározom, hogy megpróbálok lazítani, és nem izgulok azon, hogy reggel elkésünk, hogy be tudom-e fejezni az ebédet két szoptatás között, vagy ma is hideget eszünk, hogy kicsit többet foglalkozok magammal, mert a gyerekeknek pozitív energiákat közvetítő anyára van szükségük, de valahogy mindig másként alakul. (Ezzel kapcsolatos "élményeimet" majd később.)

Szóval szerintem kívánjunk annyit magunknak, hogy a gyerekeink boldogok legyenek, mert akkor mi is azok leszünk.

Holleanyu

- Most jön a Mikulás és nemsokára a Jézuska. Hozza az ajándékokat!

- Igen? A jézuskával találkoztam már? Neki is van szakálla?

Nos, igen, érdemes a gyerekekre figyelni, mert kiváló megfigyelő képességgel és logikával rendelkeznek. Valóban. A télapó meglevenedik, a Jézuska sosem. A Jézuska megmarad varázslatnak. Ilyenkor minden szülő azon tanakodik, hogy is intézzék, hogy ez a varázslat megmaradjon, és ne derüljön, ki, hogy ki díszíti a fát és ki veszi az ajándékokat.

Sikeres készülődést és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek.

Holleanyu

Így karácsony táján az idegbaj kezd úrrá lenni rajtam, elsősorban azért, mert legalánbb egyszer az évben szeretném, ha tiszta és rendezett lakásban várnánk a Jézuskát. Mert egy kisgyerekes családban minden percben valami lecsöpög, kiömlik, felborul, kiszóródik, szétesik. Ma, mikor már úgy éreztem végére értem a takarításnak, a fiam zsírkrtétával a lépcsőszőnyre rajzolt, és kezdhettem elölről.

Az idén bevállaltam a sütést is, talán lesz beiglink is a karácsonyi vacsorához. A főzés szintén több napig tartó logisztikai felkészülést és összehangolt munkát igényel, mert először is be kell szerezni a hozzávalókat, lásd. vásárlás gyerekkel együtt, majd főzni is kell, amit nem lehet abbahagyni, ha egyszer elkezdtük, pedig ilyenkor biztos történik valami, vagy a lurkók kitalálnak valamit, amit korábban soha, tehát kész izgalom, hogy lesz-e egyáltalán vacsoránk.

Meg kell, hogy mondjam, azt hiszem az elmúlt éveket tekintve, még így is ez lesz talán az első olyan karácsonyunk, amikor mindent időben el tudok intézni. Családdá válásunk első karácsonyát még a kórházban töltöttem, mivel épp előtte két nappal szültem, majd a vizsgaidőszakok is alakították némileg a programot, majd megszületett a fiam, aki szintén egy héttel karácsony előtt érkezett, de majdnem egész az ünnepig bent maradtunk a kórházban, így a feladatok nagyja a férjemre maradt.

Most minden adott a kellemes ünnephez, mégis úgy érzem semmire sincs időm. Talán túl sokat várok el magamtól, holott a gyerekekért csinálom, és nekik talán mindegy is mekkora a rend és van-e halászlé, hiszen nem is szeretik. Azt hiszem az elvárások nem is igazán a családtól, mint inkább a környezetemtől jönnek. A ki a jobb háziasszony csatában lehet, hogy alul maradok, de úgy döntöttem inkább a szeretetre és az örömszerzésre koncentrálok. Ha pedig lecsöpög és kiömlik, akkor kiömlik. Majd feltörölöm... :)

Holleanyu

Szakad a hó, és minden fehér körülöttünk. Aki nem fáradt ki a hólapátolásban és a szánkózásban, annak jó szívvel ajánlhatom a Kossuth téri Mikulás ház megtekintését. Kiváló, "kedves" krampuszok és egy aranyos Mikulás bácsi várja a gyerekeket és a gyermeklelkű felnőtteket. A kisvonatozás is valódi élmény, szép a hatalmas karácsonyfa, és éreztem, hogy mindenki azt szeretné, ha mi jól éreznénk magunkat. Szerintem ez egy nagyon jó, 1 órás program, nem kell több, viszont az tartalmas és élvezetes. Éppen ezért azt gondolom, az a néhény mobil WC megteszi, bár a kicsi gyereknek nem lehet könnyű. A kaja jó, a megszokott sültek és sütik, a kültöskalács kicsi, de finom és 500 Ft. Ellentétben a Vörösmarty téri karácsonyi vásárral, ahol 1200. Ha ide is ellátogatunk, következő programként, akkor hatalmas tömegre, izléses portékákra, finom falatokra, és nagyon magas árakra számíthatunk. Ezt azért jó tudni, mert nálunk sírásba torkollott, hogy a többezer forintos rongybabát nem kapta meg a lányom, amivel tudom, hogy soha sem akart játszani. De ez akkor is nehéz egy szülőnek.

Tehát szívjuk magunkba a karácsony illatát... Ezek a programok megérik az 5 pirospontot.

Holleanyu

Ma az Árkádban jártam. Itt sokszor előfordulok, szerintem megkapni mindent és könnyen megközelíthető. Gyerekkel sem veszélyes a közlekedés, könnyen eljutunk a lifthez, az áruház pedig átlátható. Ami viszont zavar, hogy a mosdók használatáért fizetni kell/illik. Valójában sohasem értettem, hogy nem kell fizetni, mert nem szedhetnének díjat, de azért köszönik, ha mégis kapnak. Sőt, számlát is adnak az 50 forintunkért. Ott ül egy néni, és vár. Láttam, hogy nem mindenki fizet. Lehet, nekik van igazuk, de amikor gyerekkel, pláne, ha többel együtt megy valaki, nem lehet észrevétlen maradni. Amúgy a mosdók nem kifejezetten anyabarátra vannak kialakítva. Módszer, amint már írtam, hátsó fülke, nyitott ajtó, stb. De van baba-mama szoba, kellően tágas, tehát a kocsi is befér, két pelenkázóval és kényelmes szotatós székkel. Jó, hogy egyszerre többen is beférnek, de nem jó, hogy beférnek, mert akinek szüksége van a teljes intimitásra, az itt sem kapja meg.

A étterem elég tágas, de gyerekszék az nincs, vagy, ha van, akkor használhatatlan. No, és játszóhely sincs, bár legalább most a karácsonyi időszakban remek programokat kínálnak.

Összegezve, szerintem 2 pirospont. Van még min javítani.

Holleanyu

Leesett az első igazi hó kis hazánkban. Ez két dolgot jelent. 1. Karácsonyi hangulatba kerülök. 2. Beindul a síszezon.  Elkezdhetjük megkedveltetni a gyerekekkel is. Tapasztalatom szerint 5-6 éves kor az ideális, de láttam már 3 éves gyereket is sítalpakon. Attól függ mennyire fejlett az egyensúlyérzéke.

Szóval, ha elhatároztuk, akkor irány a sííiskola. Szerintem az egyik legismertebb és legkedveltebb a Bókay-kert, a XVIII. kerületben, de hallottam már zuglói iskoláról is. A Bókay kertben sí és snowbord oktatás folyik egész évben, kölcsönözhető sífelszerelés is. Csoportos és egyéni oktatást is vállalnak, esténként ill. hétvégén. A csoportos ára felszereléssel 18000 Ft., ezért 10 órát kap a nebuló. Az egyéni oktatás 3800-tól kezdődik. Ilyenkor elég 5 órát venni ahhoz, hogy eljussunk egy kezdő szintre.

A csoportokat folyamatosan indítják, ha összejön leglább 5-6 ember, és lényegében egy jó hónap alatt vége is a tanfolyamnak, persze lehet a következő szintre lépni. Viszont nem tapasztaltam túl nagy rugalmasságot. Ha pl. megbetegszik a gyerek vagy valami közbejön, nincs pótlási lehetőség. Nincs lehetőség arra sem, hogy a gyerek kipróbálhassa, egyáltalán érdekli-e, vagy nem retten-e meg, ha elkezd lefele csúszni.  Tehát érdemes alaposan átgondolni, eljött-e az ideje eme tudomány megszerzésének.

Az egyéni órák alkalmával pedig mindig más tanárt kap a reménybeli síbajnok, feltéve, hogy nem szólunk előre. Ekkor viszont nem biztos, hogy be tudjuk fejezni a tanfolyamot egy hónap alatt. Lényeges infó szerintem az is, hogy ha nem hétvégén járunk verőfényes napsütésben, akkor a hétközbeni, esti foglalkozásoknak magasabb lehet az ára, mivel külön felszámolják a világítást!!!

Megszállottaknak kínálnak még sítúrákat és nyári sítáborokat. Egyébként szerintem egy ilyen sítúra is hasznos lehet elsőre. Egy kicsit itt is meg lehet tanulni, több idő van a gyakorlásra, és a helyszín is jobban ingerel a lesiklásra.

Mit lehet ezek után kívánni. Leginkább azt, hogy senki se törje össze magát, a Bókay-kertet pedig 2 piros pontra értékelem.

Holleanyu

Ünnepek idején nem árt, ha a gyermeket is felszereljük egy elegánsabb ruhával, ilyenkor szerintem neki is jár, hogy csinos legyen a karácsonyfa alatt. De ha megnézzük az idei felhozatalt, megint eszünkbe juthat az áhított találkozó az ismeretlen gyermekruha tervezővel. Még a legjobb áruházakban sem találni csinos, elegáns, mégis a gyerek korához illő "szép" ruhát. Nem tudom miért, de évről évre csak a bordó színig jutnak el az üzletek. A fiúknak sem egyszerű, mert ugyan ingből van választék, az árakat tekintve igen csak elgondolkozik az ember anyja.

A szezon kivételének talán a Zara üzletek számítanak, itt azért mindig akad kiváló minőségű, és valóban elegáns ruha lánynak fiúnak egyaránt, de borsos áron. Átlagban 6-7000 forint alatt tisztességes ruhadarabot nem találni. Esetleg a karácsonyra való tekintettel mégis megengedhető, mivel ezeket a ruhákat ritkábban veszi fel a gyermek, kevésbé használódnak ,és ha szerencsénk van, több szezont is kibírnak. A fiúknak is kaphatók öltönyök, egész kis méretben is, de én ettől óva intenék mindenkit. Szerintem nem kihasználhatók, és ne öregítsük a csöppséget, cuki helyett inkább nevetséges lesz szegény.

Felfedeztem viszont egy magyar márkát is, sajnos nekik csak a XVI. kerületben és a West Endben van üzletük, de remek szabású és jó minőségű gyermekruhákat árulnak. Ez a Miky's. Kapható többféle alkalmi ruha, változatos színekben. Az árak itt sem olcsók, egy ing pl. 3000 Ft. körül van, de ki lehet fogni akciókat.

Most jönne a pontozás, de szerintem az idei felhozatal elég ötlettelen, és mínusz pontot nem adhatok.

Holleanyu

Valamelyik nap bent jártam a belvárosban, és mivel nem volt arra semmi dolgom, hát bementem a West End-be.

A tájékozódás nem egyszerű, a liftet alig találtam, ezért a babakocsis közlekedés meglehetősen problémás. De! Szuper babaszobájuk van. A mosdóknál is van pelenkázó, benne WC (ez az én nünükém), bár itt a fali pelenkázót alkalmazzák, ami szerintem nem túl biztonságos 8-10 kg felett, viszont a babakocsi befér. Az épület legtetején van maga a csoda! Két pici szoptatós szoba, kénylemes fotelekkel és figyelmes segítő nénivel, mert az ottani "anya" WC külön került, így a gyereket kint kell hagyni. (hm... hm...) Mindezeket összevetve is szerintem megérdemlik az 5 pirospontot, mert a budapesti plázákat tekintve, még ez volt a legjobb megoldás, ami viszont levon az értékéből, hogy vásárlás közben mindenhová hurcolnod kell a gyereket, mert játszási lehetőség nincs. Ezen még javíthatnának...

Holleanyu

Valamelyik nap bent jártam a belvárosban, és mivel nem volt arra semmi dolgom, hát bementem a West End-be.

A tájékozódás nem egyszerű, a liftet alig találtam, ezért a babakocsis közlekedés meglehetősen problémás. De! Szuper babaszobájuk van. A mosdóknál is van pelenkázó, benne WC (ez az én nünükém), bár itt a fali pelenkázót alkalmazzák, ami szerintem nem túl biztonságos 8-10 kg felett, viszont a babakocsi befér. Az épület legtetején van maga a csoda! Két pici szoptatós szoba, kénylemes fotelekkel és figyelmes segítő nénivel, mert az ottani "anya" WC külön került, így a gyereket kint kell hagyni. (hm... hm...) Mindezeket összevetve is szerintem megérdemlik az 5 pirospontot, mert a budapesti plázákat tekintve, még ez volt a legjobb megoldás, ami viszont levon az értékéből, hogy vásárlás közben mindenhová hurcolnod kell a gyereket, mert játszási lehetőség nincs. Ezen még javíthatnának...

Holleanyu

Néhány napos hétvégi kiruccanásoknak igen érdekes tapasztalata lehet, különösen, ha váratlan helyzetből adódik. Gyerekem egy idő után nehezen viselte az autózást, és meg kellett állnunk a legközelebbi lehetőségnél, ami Balatonlellére esett. Az autópálya melletti MOL kúthoz egy Marché nevű hely volt csatlakoztatva, amitől egyszerre elképedtem és feldobódtam. Éreztem, hogy most megtaláltam, amit kerestem!

Aki járt már Ausztriában egy Rosenbergerben, az könnyebben el tudja képzelni mire is gondolok. Fantasztikus péksütemények , ételek és italok, frissen facsart narancslé és szamovár mellett haladunk el, a tiszta és hangulatos étteremben. A gyerekeknek külön menű, és gyerekétkészlet, etetőszék, játszósarok, a játszósarok mellett, a bébiételekhez mikró, és cumisüvegmelegítő. Innen lépünk be az önműködő ajtón keresztül a mosdó helységekbe. A pelenkázó ingyen használható, van benne WC, a pelenkázó fölött kis forgó, ami leköti az izgő-mozgó bébit is a macera alatt. A pelenkázáshoz éppen csak pelenkát nem adnak, de törlőkendő, babaolaj az ingyen használható. A közös mosdó 100 Ft-ért működik, melyhez egy kupont kapunk, ami levásárolható az étteremben. A WC-ben felszereltek egy fertőtlenító szeres kis tartályt, amiből gombnyomásra jön a folyadék és letörölhetjük az ülőkét. De az igazán izgalmas a mosdó! Semmihez sem kell hozzáérni. A szappan, a víz, és a kéztörlő papír is érzékelővel működik. Ezt neked H1N1! Végül az ajtó szintén magától nyílik, tehát a bacik tényleg elkerülnek minket. Mindez itt Magyarországon, és persze csak vidéken. Lellén kívül Pátyon, Mosonmagyaróváron és Vecsésen található.

Az étterem árai azért budapestiek, nem olcsó, de annyira el voltam kényeztetve, hogy úgy éreztem szívesen fizetek. Ilyen is van. Szóval az 5 pirospontból 6-ot adok.

Holleanyu

Újabb vidék. Pesten ilyen miért nincs? Amúgy rettentő kíváncsi vagyok erre a dologra, mert nem tudom elképzelni. Köszi a hozzászólást.

Nos, nem vagyok egy kimondott "Tesco-fan", de néha jól jön. Ha például vidéki kirándulás alkalmával megéhezik a társaság, biztos, hogy találunk "olcsó" étkezdét, és megfelelő pelenkázó helyiséget. Szegeden valami egészen újat tapasztaltam. Az egyszerű napi-heti bevásárlást is lehet nyugodtan intézni, mivel ott feltalálták a kicsi játszóházat. Az étterem közepén kb. 30-40 m²-en, kialakítottak egy játszóházat, melyben nincsenek vad ugrálóvárak, de van rengeteg építőjáték, társasjáték, sőt egy csúszda is. Ja, és olcsó. Ott hagyhatod a gyereket, amíg bevásárolsz, és elkerülheted a hiszti rohamokat és a váratlan kívánságokat. A pelenkázó pedig fel van szerelve WC-vel! Ugyan kicsit "Tesco-san" kopott, de a célnak megfelelő. Szóval mindent egybevetve szerintem 4 pirospont.

Ja, és a helyi kávézóban 220-ért lehet kapni a Latte Macchiato-t. Irígy vagyok!

Holleanyu

Lehet nevetséges, hogy még mindig ez a témán lovagolok, de szerintem fontos, és elég izgazlmas helyzet elé tudja állítani a "szükség" a szülőket. Érdemes nehezíteni a dolgot különböző korú gyerekekkel. Az egyiket bevisszük a pelenkázóba, jobb esetben a babakocsi is befér, majd áttoljuk őt a közös mosdóba, hogy a nagyobb gyerek is intézhesse az ügyeit.

Tapasztalatom szerint a legutolsó fülke a nyerő, mert az ajtaját úgy sem tudjuk becsukni. 1. a kocsi nem fér be, 2. a nagyobb gyereknek esetleg segíteni kell, és ennyien már tényleg nem férünk el. Amikor gyermekünk szobatiszta lesz, úgy érezhetjük, hogy végre nem kell hatalmas pelenkacsomagokkal útra kelnünk. De! Leánygyermekünk még nem tud a WC fölé guggolni, és fiúgyermekünk sem éri még fel, hogy kellően célba találjon. Tehát érdemes felszerelkeznünk papírülőkével, esetleg WC fertőtlenítésre készült nedves törlőkendővel, mert csak új ráüli pl. egy plázában... hát.... Ha pedig megpróbáljuk a gyereket az ülőke fölé felemelni, tuti, hogy utána nagytakarítást kell végezzünk, ezért ezt nem javaslom.

Szóval, ha végre a nagyobb is végzett, akkor mi jöhetünk, persze premier plánban, mert az ajtót változatlanul nem tudjuk becsukni. Akik jártak már Kínában, azok előnyben vannak, mivel ott a fülkén sosincs ajtó!:) Ha szégyenérzetünk mégis felülkerekedik, a biztonság kedvéért próbáljuk folyamatosan beszéltetni a kintrekedt gyerekeket, így ellenőrizhetjük, hogy megvannak.

No, de vonjuk le a tanulságot! WC-t a pelenkázóba! Nem tudok jobbat, csak így lesz mindenki elégedett.

Itt jegyezném meg, hogy Siófokon, a parkban lévő nyílvános WC-ben van gyerek WC, ami pont olyan, mint az oviban. Ezt a helyet egy magánszemély üzemelteti, valószínűleg ezért volt képes felismerni az igényeket. Arról nem is beszélve, hogy épp egy forgalmas játszótér mellett van. Itt kapható egyéb higiéniai kellék is, szóval szuper. Neki jár az 5 pirospont.

Holleanyu

Anyaságom egyik kiemelkedő, emlékezetes pillanata, mikor az 5 hónapos gyerekemmel úgy döntöttem "kirándulunk" egyet az IKEÁ-ba. Azt hiszem ez az üzlet volt az első, mely gondolt a gyerekes családokra, és pelenkázót is létrehozott a mosdók környékén. Szóval úgy gondoltam mi baj érhet, itt könnyen megkűzdök a problémás szituációkkal. A lányomat modern anya módjára, hordozókendőben magamra kötöttem, felszálltam a buszra, és elindultam. Csak az üzletben jöttem rá, hogy bizony nekem is lehetnek szükségleteim, és hiába vagyok "nagylány", ez gyerekkel együtt nem is egyszerű. Ugyanis hiába nagyszerű az IKEÁ-s baba-mama szoba, ha anyának nincs benne WC, és a közösbe kell menni.

Tehát a hasamra kötött gyerekkel beléptem a pici helységbe, és a WC fölé guggoltam tenni a dolgomat, miközben a gyerek félig lógó pozícióba került. A művelet befejezését találomra kellett megoldanom, mivel a gyerektől nem láttam alul semmit. Végül is minden jól sikerült, de azért az eset mély nyomot hagyott bennem. Azóta vadászom a WC-s pelenkázókat.

Az IKEA az elmúlt években fejlődött, de ez a probléma még nem oldódott meg, úgyhogy az 5-ből 4 pirospont.

Holleanyu