Egy újabb sorozat, de azt hiszem megéri. Rengeteg szóbeszéd kering a témáról, de sokszor tapasztalom, hogy még az sem világos, hogy mozgás és értelem, az két dolog, de ahhoz, hogy az értelem fejlődjön, mozgásos gyakorlatok is kellenek.
No, de kezdjük az elején. Megszületik a babánk, és megkapja élete első minősítését, alias Apgar-érték, mely mint tudjuk nem feltétlenül valós, inkább a statisztikák javításához módosított értéket mutatja. Azért nem kell aggódni, gyermekünk ettől még tökéletes, legfeljebb, nekünk, anyáknak kell megfigyelni, hogy tényleg minden rendben zajlik-e. Pedig az első néhány hónap nagyon sokat lendítene a helyzeten, ha esetleg mozgási nehézségei vannak a gyereknek, ami egyébként az Apgar-értékből kiderülhetne, de valahogy a kórházkban erre nincs kapacitás, nem tudom miért. Ugyanis, ha akár a terhesség, akár a szülés közben egy pici oxigénhiányos állapot jött létre - és itt nem kell semmi kórosra gondolni, ettől nem lett a gyerkőc fogyatékos -, az a fejlődésére és jellemére igen nagy hatásssal lehet, éppen ezért erre is oda kellene figyelni. Mire gondolok. Talán furcsa, de ha császárral születik a pici, és ez nem tervezett császár volt, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy figyelni kell a babát. (Itt szeretném megjegyezni, hogy az anya császárral kapcsolatos gondolatai a terhesség alatt, tehát, a "jaj, inkább vegyék ki, de ne kelljen szenvedjek" is előre tervezett császárnak számít véleményem szerint, mert ezekben az esetekben, úgy tapasztalom, a gyermek csinál valami "olyat", ami miatt az orvos úgy határoz, hogy jobb a császármetszés és ne kockáztassunk.)
A császár mellett fontos szempont lehet, ha koraszülött a babánk, vagy ha kis súllyal született ikreknek adtunk életet. Látványos a ferde nyak is, vagy a szopási nehézség, ugyanis ehhez is izmok kellenek.
Az első pár hónapban talán annyit meg lehet figyelni, hogy mennyire "hajlékony" a gyerek, és persze 4-5 hónaposan elkezdi-e a részére kijelölt utat, azaz forgás, állás, ülés, és legfőképpen mászás. Alapvetően itt szokott kiderülni, hogy valami gond van, ha csemeténk még 8-9 hónaposan is csak fekszik. Ilyenkor a legfotosabb, ha egy Dévény-módszerrel foglalkozó gyógytornász, teraperuta szakemberhez fordulunk. Ő egyből meg tudja állapítani a problémát. A fent felsoroltak egyébként a gyenge izomzatra utaló jelek, de sok babánál éppen fordítva, vagyis feszes izomzat alakul ki, és emiatt nem tudják koordinálni a mozgásukat.
A terápia, a probléma fokától, és felismerésének idejétől függően néhány hónap vagy év. Ezért tényleg érdemes minél korábban szakemberhez kerülni. Látványos eredményt érhetünk el gyermekünknél, és szerintem ez különösen azért is fontos, mert ahogy az elején említettem, a mozgás a szellemi fejlődéssel is összefügg. Tehát, ha a gyermek szeretne valamit elérni és megnézni, megszagolni, megízleleni, de a mozgási nehézségei miatt, nem képes rá, akkor talán könnyen elveszíthei az érdeklődését, márpedig szerintem a gyerekeknél legfontosabb a kíváncsiság és a kreativitás. Mert ezek a gyerekek is eljutnak azért a járásig, de nem a protokoll szerinti időben. Ortopéd orvostól hallottam, hogy "Miért kell siettetni, nem mindegy, hogy mikor mászik vagy indul el?". Hát szerintem nem, éppen az előbb említettek miatt. De aki nem bízik a módszerben, vagy nem érzi ezt a dolgot fontosnak, ne keseredjen el. Az ő gyereke is fog járni, de úgy 2 éves kora környékén, szemben az 1- 1,5 évvel. Addig pedig cipelheti anyuka a 10 kg-os babát...
Azért tegyem hozzá, a gyerekek kis százalékánál nem válik be a módszer, bár szerintem itt inkább a terapeuta személyében lehet a hiba. Ez is olyan, mint az iskola, itt is inkább tanítót választunk, mint iskolát, tehát keressük meg a mi szakemberünket.
Holleanyu
